13+1 ok a csírák fogyasztására

Miért hasznos a csírák fogyasztása a szervezetünk egészének?

Az alábbi 13+1 pont felsorolásával szeretnék kedvet csinálni, a rendszeres csírafogyasztáshoz. Bár azt gondolom, némely pont már önmagában is elegendő, hogy ne csak fontolgassuk, hanem bátran vágjunk bele a fogyasztásukba (például szendvics feltétnek) és akár a csíráztatásba is.

  1. Enzimbőség

A szakértők becslése szerint a csírákban akár 100-szor több enzim lehet, mint a nyers gyümölcsökben és zöldségekben. Az enzimek jó emésztést és anyagcserét biztosítanak. Lehetővé teszik a tápanyagok (vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok, fehérjék, szénhidrátok, zsírok és olajok) szervezetbe kapcsolását és a szervezet méregtelenítését. További vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak és esszenciális zsírsavak kivonása az ételekből amelyeket elfogyasztunk biztosítja, hogy minden biokémiai folyamat hatékonyabban működjön. Így lehetnek a test alap építőkövei a csírák.

Hőkezelés hatására azonban (hevítés és fagyasztás is) lebomlanak, és ezek hiányában a különböző tápanyagok vagy nem is hasznosulnak, vagy a szervezet saját tartalékaiból kell a szükséges enzimeket előállítania (ami például a hasnyálmirigy természetellenes túlterheléséhez vezet).

 2. Fehérjebőség

A babban, a diófélékben, a magokban vagy a gabonafélékben a fehérje minősége javul, ha csíráztatják. A fehérjék az áztatás és a csírázás pozitív irányba változnak, javítva annak tápértékét. Például a lizin aminosav, amelyre szükség van a megfázás megelőzéséhez és az egészséges immunrendszer fenntartásához, a csírázási folyamat során jelentősen növekszik. 

 3. Rostbőség

A bab, diófélék, magvak vagy szemek rosttartalma csírázáskor jelentősen megnő, ezért is olyan ropogósak. A rostbőség serkenti a bélműködést, elősegíti a rendszeres széklet meglétét, és segít megszüntetni a székrekedést. A beleken gyorsabban áthaladó és onnan könnyebben kiürülő salakanyag kevésbé terheli a szervezetet. Kisebb az esély a belekben lezajlódó rothadásra, valamint a visszaszívódó mérgező anyagok mennyisége is kevesebb ily módon.

 4. Vitaminbőség

A vitamin-tartalom drámai módon növekszik csíráztatáskor. Különösen igaz ez az A-, B-komplex, C és E-vitaminokra. Néhány vetőmag, gabona, bab vagy dió vitamin-tartalma az eredeti érték akár 20-25-szörösére növekszik a csírázástól számított néhány napon belül. A kutatások azt mutatják, hogy a csírázási folyamat során például a mungóbab és a káposzta csírákban a B1-vitamin 285% -kal, a B2-vitamin 515% -kal és a niacin akár 256% -kal is növekedhet. Sok vitamin azonban a hőkezelés (például a C-vitamin 60°C fokon), a túlzott hűtés (fagyasztás), vagy akár csak a növény felszínének a megsértése hatására tönkremegy. Az állati eredetű táplálékokban pedig eleve jóval kevesebb vitamin található, emellett sok vitamint emészthet fel a természetellenes formában fogyasztott (denaturált) ételek (pl. fehér liszt, kristálycukor), valamint az élvezeti cikkek (pl. kávé) fogyasztása is.

 5. Zsírsavak

Az esszenciális zsírsavtartalom is növekszik a csírázás során. Legtöbbünk étrendjéből hiányoznak ezek a zsírégető esszenciális zsírsavak, mivel ezek nem gyakoriak élelmiszereinkben. A csírák étrendünkbe illesztése kiváló módja annak, hogy minél többet juttassunk szervezetünkbe ezekből a fontos tápanyagokból. A csírákban túlnyomórészt telítetlen zsírsavak találhatók, melyek segítik az érvédő koleszterin képződését. Ez kedvező hatású az érrendszerre, szívműködésre és a vérkeringésre. A vérrög-képződés (trombózis, embólia) ellen hat, és gátolja az infarktust.

 6. Organikus sótartalom

A csírázás során az ásványi anyagok kötődnek a magban, a gabonafélékben, a dióban vagy a babban található fehérjékhez, ezáltal jobban felhasználhatók a testben. Ez igaz az alkáli ásványi anyagokra, például a kalciumra, a magnéziumra és másokra, amelyek segítik a test kémia egyensúlyát és jobb egészségét fenntartani, valamint a fogyást.  Csírákon alapuló étrendre térve a szervetlen sók és az általuk megkötött víz kiürül a szervezetből, javul az anyagcsere, normalizálódik a vérnyomás. A szerves sók, melyek utánpótlása a növényi táplálékkal biztosított, az enzimek által a szervezetbe épülve maradnak. . A szervetlen sók (pl. konyhasó) ezzel szemben a szervezetben lerakódnak, és jelentős mennyiségű vizet kötnek meg, melyek számos betegség forrásai.

 7. Antibiotikus hatás

Minden magasabb rendű növényben (főleg fűszernövényekben és a hagymafélékben, hagymacsíra, retekcsíra) kisebb-nagyobb mennyiségben baktérium- és vírusölő anyagok is találhatók, melyek nyers fogyasztás esetén érvényesülnek. Hatásukra gyorsabbá válik a véralvadás, a hajszálérfalak ellenállása nő, a T-limfociták száma megemelkedik, így fokozódik az immunitás.

  8. Lúgosító hatás

A szervezetben végbemenő kémiai folyamatok nagy része lúgos közeget igényel, a lúgos közeg biztosítja az egészséges sejtélet számára kívánatos feltételeket. A csírák lúgosító hatásúak a szervezetre nézve. Mivel sok baktérium csak savas közegben képes szaporodni, így a savas közeg számos betegség melegágya, beleértve a degeneratív betegségeket is.

 9. Tápegész

A csíraételek természetes formájukban fogyaszthatók. Vitaminokban, nyomelemekben, ásványi anyagokban gazdagok. csírák egymást kiegészítő, teljes egységet képviselő tápanyagokat halmoznak fel. Az emésztésükhöz minden anyagot tartalmaznak.

 10. Magas napenergia-tartalom

A növények zöld festékanyaguk segítségével képesek közvetlenül felvenni a Nap energiáját a napfényből. Ezt jelzi erős ún. “biofoton”-sugárzásuk is. A táplálékok közül a friss, érett, nyers gyümölcsök, dió- és zöldségfélék, bogyók, levelek, szárak, gyökerek és magvak bocsátják ki a legerősebb biofoton-sugárzást. Az eltárolt napenergia leginkább sértetlen, természetes formájukban vehető fel belőlük.

 11. Optimálisabb fehérjebevitel

Vegyes étrend mellett az optimális fehérjemennyiség többszöröse kerülhet be a szervezetbe, vagy nem (a civilizált ember egyszerre elhízott és alultáplált). A többletfehérje a belekben rothadáson megy keresztül, melynek méreganyagai a vastagbélből felszívódva elárasztják a szervezetet (önmérgezés). Ez számos betegség okozója. A csírákon alapuló étrend megfelelő mennyiségű fehérjét biztosít a szervezet számára, amely aminosav összetételét tekintve is optimális. A zavarok tehát kiküszöbölhetők.

 12. Antikarcinogén hatás

Egyes csírákban található enzimek gátolják a rákos elváltozások kialakulását (főként búza csíra, brokkoli csíra, hagyma csíra).

 13. Gazdaságos

A hajtások otthon is rendkívül könnyen termeszthető ételek. Ha magunknak termesztjük, akkor biztosítani tudjuk, hogy ne kerüljenek növényvédő szerek, élelmiszer-adalékanyagok és más káros vegyszerek szervezetünkbe. Ráadásul nagyon olcsók!

 13+1 Környezettudatos

Környezettudatosan láthatunk hozzá a csíráztatáshoz, akár otthon is. Néhány nap, esetleg hét alatt – a hagyma csíra esetében – már mi magunk is fogyaszthatjuk a saját termesztésű csíránkat.

Kellemes és élvezetes csírafogyasztást kívánok!

Misi

További cikkek a csírákkal, csíráztatással kapcsolatban